2008. november 5., szerda

7. A kínai nyelv

A kínai nyelv (kínaiul zhongwen 中文, vagy hanyu 汉语), amelyen belül sokféle nyelvjárást különböztetünk meg egymástól, genealógiai szempontból a sino-tibeti nyelvcsaládba tartozik. Évszázadokon át az egész kelet-ázsiai régió legfőbb közvetítőnyelve volt, segítségével érintkeztek a térség népei, kínai nyelven íródtak a térség írásművei. A kínai nyelvet nem véletlenül nevezik gyakorta – múltbeli jelentőségére utalva – „Ázsia latinjának”. Ugyanakkor mai jelentőségét véve figyelembe, a kínai nyelvet nyugodtan nevezhetjük „Ázsia angoljának”. Kelet-ázsiában ma a kínai nyelv alapvető nyelve mind az üzleti kommunikációnak, mind a kommunikáció más területeinek. Ma a kínai nyelvet többen beszélik, mint bármely más nyelvet a világon.

A kínai nyelvjárások rendkívül nagy mértékben – gyakorta az érthetetlenségig – eltérnek egymástól. A nyelvjárások szempontjából két nagy régiót szoktunk megkülönböztetni egymástól: az ún. északi és déli régiót (a kettő közötti hozzávetőleges választóvonalat a Yangzi-folyó vonala jelenti). Míg az északi nyelvjárások közötti eltérés viszonylag kicsi, addig a déli nyelvjárások némelyikét akár önálló nyelvnek is lehet tekinteni (manapság a nyelvészek egyre gyakrabban tesznek így). Azonban Kínában létezik egy standard nemzeti nyelv is, ezt a kínaiak putonghuának 普通话, vagyis „köznyelvnek” hívják, Nyugaton pedig gyakorta a „mandarin kínai” (mandarin Chinese) elnevezéssel illetik. Ez Kína hivatalos nyelve, az a nyelvváltozat, amelyet az ország szinte valamennyi lakója beszél. A kínai köznyelv – a putonghua – nem egy mesterségesen létrehozott nyelv, hanem az északi nyelvjárásokon, azon belül is elsősorban a pekingi dialektuson alapul. Ennek a nyelvváltozatnak a hivatalossá tételében fontos szerepet játszott, hogy az ország lakosságának körülbelül 70 %-a eleve a putonghuától alig eltérő északi nyelvjárások valamelyikét beszéli. Nem véletlen tehát, hogy a „kínai nyelv” mára elsősorban a „putonghuát” jelenti világszerte.

A kínai nyelvnek a 19. századtól létezik latin betűs átírása. 1979. január 1-jétől Kína előírta a pinyin átírás használatát a diplomáciai szövegekben és más idegen nyelvű kiadványokban. Ennek ellenére a kínai nyelv átírásánál több rendszerrel találkozhatunk. A blogban, ahol tudom igyekszem feltüntetni a hivatalosan használatos formulát, a pinyin átírást. Az idézett anyagok viszont eredeti formában kerülnek fel az oldalra megtartva a szerző által használt átiratot.

Ajánló és forrás:

Mandarin nyelv (magyar)
Pinyin átírás (magyar)
Wade-Giles átírás
Keleti Nyelvek Iskolája
Mini kínai szótár

Nincsenek megjegyzések: